Gyertyám homályosan lobog... 
Magam vagyok... 
Sétálok föl s alá szobámban...
Szájamban füstölő pipám van... 
Multam jelenési lengenek körűlem... 
Sétálok, sétálok, s szemlélem 
A füst árnyékát a falon, 
És a barátságról gondolkodom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.